Mikor van Márton nap és hogyan ünneplik Európa szerte?
Mikor van Márton nap?
Európa egyes országaiban a Márton napi ünnepségek a tizenegyedik hónap tizenegyedik napjának tizenegyedik órájának tizenegyedik percében kezdődnek, azaz november 11-én 11:11-kor. Másokban az ünnepségek Szent Márton éjszakáján (november 10-én este) kezdődnek.
A korábban Európában széles körben használt mezőgazdasági naptárban Márton napja, november 11-e a tél kezdetét, egyúttal az ősz végét jelezte. Az ünnep egybeesik a Mindenszentek oktávájának (liturgiájának) és az aratási időnek a végével. Több sörféle és az újbor ekkor készült el először, és ekkor fejeződtek be az őszi munkálatok, valamint a téli előkészületek, beleértve az állatok levágását is. Emiatt az ünnep nagyban hasonlít az amerikai hálaadáshoz: a föld embereknek nyújtott bőségének ünnepe. Mivel ez is a bűnbánati időszak, közvetlenül a 40 napos böjt előtt van, kisebb „farsangok” idejévé vált a lakomák, táncok és máglyák idejévé.
Márton napját hasonlóképpen ünnepelték és ünneplik ma is Európa különböző országaiban. Ilyenkor legtöbb helyen libát ettek, máglyákat raktak, tüzeket gyújtottak, bálokat rendeztek. Van azonban néhány érdekes Márton napi hagyomány, aki inkább csak egy-egy országra, nagyobb tájegységre jellemző, ezekből sorolunk fel itt is néhányat.
Hogyan ünneplik Márton napját Európa országaiban?
Franciaországban régiónként eltér, hogy pontosan mikor van Márton nap: Szent Márton napját a tengerparti Flandriában például november 10-én, míg Elzász – Lotaringiában pedig november 11-én ünneplik. A gyerekek ilyenkor ajándékokat, édességeket kapnak a felnőttektől.
Spanyolországban Andalúziában Szent Márton napja a hízott disznók télire történő levágásának hagyományos napja. Ebből a hagyományból jön a Márton napi közmondás, miszerint „Minden disznó megkapja a maga Szent Mártonját”. A kifejezés nem csak a disznóvágásra, de átvitt értelemben arra is utal, hogy a rosszcsontok végül elnyerik méltó büntetésüket.
Portugáliában a Szent Márton napon megkóstolják az újbort. Máglya köré gyűlve együtt ünnepelnek, a máglya parazsa alatt sült gesztenyét esznek Sok helyen az a hagyomány, hogy éjfélkor sült gesztenyével megrakott asztalt készítenek az elhunyt családtagoknak, hogy ők is ehessenek belőle.
Németországban elterjedt szokás a Szent Márton estéjén tartott máglyagyújtás, a Martinsfeuer. Egykor a Rajna folyó völgyét Márton-nap előestéjén tüzek borították. A Rajna-vidéken a Márton-napot hagyományosan összejövetellel ünneplik, amelynek során a szomszédokkal közösen sült malacot sütnek. Márton nap előestéjén a gyerekek az iskolában készített lámpásokkal az utcára vonulnak, és Márton-énekeket énekelnek, Szent Mártonnak öltözött lovas férfi kíséri a gyerekeket. Amikor a térre érnek, meggyújtják a Márton-tüzet, és Márton-perecet osztanak.
Lengyelországban november 11-e a nemzeti függetlenség napja is. Szent Márton napját Poznań városában különlegességgel ünneplik: A város lakói fehér mákkal és mandulamasszával töltött croissant-t, a Szent Márton croissant-t fogyasztanak. A legenda szerint ez az évszázados hagyomány egy poznańi pék álmának állít emléket, amelyben szent Márton egy olyan fehér lovon vonult be a városba, amely elvesztette arany patkóját. A pék már másnap reggel patkó alakú croissantokat készített, mandulával, fehér mákkal és dióval töltve, és mind a szegényeknek adta. Ma Szent Márton napját nem csak a süteménnyel, hanem koncertekkel, tüzijátékkal ünneplik.
Horvátországban a Szent Márton-nap (Martinje, Martinovanje) azt a napot jelzi, amikor a must hagyományosan borrá válik. A mustot általában tisztátalannak és bűnösnek tekintik, amíg meg nem keresztelik és borrá nem változtatják. A megkeresztelést olyasvalaki végzi, aki püspöknek öltözik, és megáldja a bort; ezt általában a házigazda teszi. Egy másik személyt választanak a bor keresztapjának.[15] A hagyományosan ezen a napon fogyasztott ételek a liba és a házi készítésű vagy boltban vásárolt mlinci.
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/St._Martin%27s_Day